2012. május 6., vasárnap

Első fejezet


1.Fejezet
  
Hmm ez az édes illat. Vajon honnan jön?
- Alfonz oda nézz!
-A Serizawak.
- Meg Drakula
- Te ismered őket Lord?
- Nos kedves Wittemberg Grófúr, Arthur kedves régi jó barátom.
-Ó tényleg Lord?
- Gyere bemutatlak.
- Köszönöm.
Egyre közelebbről érzem ezt az édes,magával ragadó illatot.
- Jó estét Drakula- Serizawa felségek,Arthur. Engedjék meg h bemutassam kedves barátomat Alfonz Wittemberg Grófot.
- Jó estét! Nagy örömömre szolgál megismerni önöket.-Megpróbáltam magabiztosnak látszani.
- Lord,Wittemberg Gróf engedjék meg,hogy bemutassam  a húgomat,Serizawa Caren Drakul.-Mit látom nem nyertem el Arthur rokonszenvét.Mit sem törődve velem folytatták a társalgást.
- Ön a virágszála ennek a bálnak, hercegnő.-Lord nyálassága saját magát is túlszárnyalta.
A hercegnő ejtett egy könnyed, elegáns mosolyt. Egy kicsit elpirult de hihetetlen higgadtsággal kezelte Lordot.
- Minden ifjú hölgyet így próbál zavarba hozni kedves Lord?-A hangja egyszerre volt kedves és magával ragadó,határozott és enyhén lekezelő.
Olyan pillantással nézett rám,hogy úgy éreztem nekem kell elbűvölnöm.
-         Ebben a gyönyörű ruhában,olyan mint egy ritka kék rózsaszál egy vörös csokorban.
Elpirult és várt a válasszal.
-         Önnek még sikerült is elbűvölnie Wittemberg Gróf úr.-A nekem szánt válaszából már hiányzott a lekezelő hangsúly.
Fél térdre ereszkedtem és kezet csókoltam neki. Ekkor döbbentem rá,hogy övé azaz édes,magával ragadó illat. Mikor fel álltam kerülte a tekintetemet és elpirult. Kellemes zene csendült fel,Caren felnézett rám és látszott a szemén a vágy,hogy táncolni szeretne.
- Szabad ezt a táncot a lányával felség?- de Lord sajnos megelőzött.
A tánc számomra borzasztó hosszúnak bizonyult mert alig vártam,hogy Lord végre elengedje Caren derekát. A tánc után kikísérte a teraszra és adott neki egy szál kék rózsát. Mikor vissza értek a Királynő
 azonnal nekünk szegezte a kérdést.
- Ebédelnének holnap nálunk uraim?Szívesen látnánk magukat .-A hangja egyenesen hívogató volt.
- Örömmel Úrnőm ha viszont láthatunk két ilyen gyöngyszemet. Nem de Alfonz? -  Megint ez a nyálas hangnem.
- De. Örömömre szolgálna.
- Grófnő!GRÓFNŐ!Jó reggelt Grófnő a reggelije tálalva van.
- Jó reggelt Ignoutus. Mi a reggeli?
-0 RH-   (vércsoport)
- Tökéletes. Program?
-7-től órák.12:25-kor önért megyek és Lorddal találkozik 15:00-kor.Hideg van,melegen öltözzön fel.
Lent az ebédlőben a szokásos kávémat kortyolgattam a vér mellé.
-A reggeli újság.
-2010.december.Oly sok év telt el és csak te maradtál nekem. Vegyél néhány csokrot,meglátogatom anyáékat.
- Már megint azzal a régi bállal álmodott?
- Miből veszed?
- Akkor ilyen szomorú .- Jaj Ignoutus miért ismersz ennyire jól?
Olyan morcos pillantást vetettem Ignoutusra amely korán reggel kitelt tőlem.
    Mikor beértem a nap gyorsan elrepült, szinte fel se tűnt. Mikor eljött az idő,hogy Lorddal találkozzak megint elkezdtem dúdolni azt a régi dalt amire először táncoltunk.
- Még mindig emlékszel rá?
- Jaj Lord ne próbálj meg ijeszteni  úgy se megy. Egyébként miért ne emlékeznék rá?
- Mert több mint 200 éve telt el azóta.
- Én Serizawa vagyok és egy Serizawa nem felejt. Általában-ezt olyan halkan mondtam amennyire csak tudtam.- Meg azért sem,mert ez a mi dalunk.
- Csak a pároknak van daluk és mi soha nem voltunk  egy pár,sajnos.-Fájdalalom csendült a hangjában és azok a csodás kék szemei szintén fájdalmat tükröztek.
- Ne kezd megint Lord! Jó barátok vagyunk,ennyi.
- Tudom,kár volt felhoznom. Tényleg van egy remek hírem. – Az arcán olyan öröm volt amitől én is felvidultam.
- És pedig?
- A suliban tananyag leszel.=)
- Hogy mi? Ennyire öreg lennék?
- 2010 év azért már szép kor .- Az a tőle megszokott irónia ejnye.
- Menj a pokolba Lord!
- Mind oda jutunk Reira.
- Minden kis taknyos vámpír tudni fogja miket tettem.
- Csak a nagyobb csaták lesznek benne részletesen. A többit csak megemlítik.
- Remek. Már csak ez hiányzott.
- Jó példa vagy a gyerekeknek. Jól nevelt,úri nő. Hány sulit is végeztél?
- 5 általános + a vámpír elemi;4 középsuli most járom az 5.-et + a vámpír akadémia; meg 4 egyetem/fő suli.. annak az arányára már nem emlékszem.
- Na látod Caren.
- Reira vagyok .- Gyilkos pillantásaimmal jutalmaztam Lord feledékenységét,vagy inkább szemétségét?
- Nehéz megszokni.
- De már több száz éve az vagyok. Anyám és bátyám halála óta.
- Tudod,hogy jól ismertem a bátyádat és nagyon sajnállak miatta.
- Kösz de lapozzunk!
- Mit hozhatok?
A pincérnő zökkentett ki a nosztalgiázásból,hála a jó égnek.
„- Szabad lesz Grófnő?”- szólalt meg Lord hangja a fejemben én pedig bólintottam.
- Üdvözletem kisasszony. Mit keres egy ilyen szépség egy ilyen helyen?
Forgattam a szememet,hogy már megint  udvarol. De a  pincérnő sokkal jobban tetszett,mert úgy meglepődött Lordon,hogy öröm volt nézni.
-„Nem hittem,hogy van még aki bedől ennek.”- Szóltam szavak nélkül Lordhoz de figyelmen kívül hagyta .- Én megyek is. Jó szórakozást Lord! Viszlát kisasszony!
- Szia Rei jó legyél!Bár te sosem vagy az.
- Minek ha így is úgy is a „pokolban” végzem?
- Te nem is hiszel benne.
Vállat rántottam és kijöttem a kávézóból. Az a jó Budapestben,hogy rengeteg kávézója van és nem tűnik fel,hogy évszázadok óta ebbe az utcába járunk.
- Serizawa?
A kiabálásra hátra fordultam és megláttam Melissát. Rögtön egymás karjaiba borultunk.
- Honnan ismertél fel?
- Még egy ember is kiszúrja a hosszú,fehér hajadat.
Mosolyogtam,ugyan gyűlöltem ha fehérnek nézik a hajam,mert ezüst de most ez sem érdekelt. Örültem Melissának,rég nem találkoztunk.
- Gyere menjünk fel hozzám és mesélj!
Mikor elértünk hozzánk Ignoutus hozott nekünk vacsorát,majd beültünk a hallba és a ropogó tűz mellett beszélgettünk.
- Mik a terveid Rei?
- Hogy hogy mik?
- Hallottad mit csinál a tanács ,nem?
- Fejükbe szállt a több évtizednyi uralom.
- Neked kéne átvenned a hatalmat,Rei. Biztos jó uralkodó lennél.
- Nem hiszem. De most nem akarok ezzel foglalkozni,nemsokára itt az évforduló. És..
- Elnézést asszonyom de levele érkezett.
- Kitől Ignoutus?
- Damon Salvatoretól
Csodálkoztam mert Stefan szokott nekem írni.
- Bocsáss meg de ezt muszáj elolvasnom.
- Semmi baj,úgy is menni akartam aludni. Reggel találkozunk.
Bólintottam,majd érdeklődve bontottam ki a levelet. Tényleg Damon írta,látszott a kézírásán -.-
„Szia Reira!
Olyan régen találkoztunk és elegem van a levelekből. Látogass meg végre!!Nagyon hiányzol Stefannek,de főleg nekem. Ha sok időt töltünk együtt akkor utána sokat külön??Tényleg szörnyen hiányzol….

Damon”

-         Tudod mit Ignoutus?Meglátogatom Damonéket. És ha már utazgatok akkor beugrok a Szent Vlagyimir akadémiára is.
„Drága Damon!
Miért van az,hogy ha te levelet írsz akkor az soha sem kedélyeset és vidámat?De sikerült meggyőznöd. Meglátogatlak  titeket de csak 1 hónap múlva. Még elkell itthon intéznem valami és be akarok ugrani az akadémiára is. Nekem is nagyon hiányoztok.
Serizawa Reira Dracul”
-Ignoutus,keresd elő Wart bácsikám címét,muszáj vele beszélnem. És ha reggel fel kel Melissa mond meg neki,hogy szörnyen sajnálom,de sok dolgom van és majd máskor be pótoljuk.


- Mit gondolnak uraim,Serizawa grófnő sejti,hogy mit tervezünk?
-Év századokig az én családom uralkodott,nem hagyom,hogy Reira vegye át a hatalmat!
-De Beth kisasszony ha erre a grófnő rájön…
-Sokkal inkább való Beth kisasszony a trónra mint Reira!
-Mind egy,a tanács döntött. Beth kisasszony lesz az új uralkodó.

-Úristen már 7 óra?Be kell rohannom Wart bácsikámhoz aztán a tanácshoz.
-Máris indítom a kocsit asszonyom.
Mikor oda értünk Wart bácsihoz nem nagyon ellenkezett,hogy egy ideig ő legyen hatalmon.
-Kezdhetjük is a kisasszony kinevezését.
-Ejnye úraim.Én miért nem tudok arról,hogy Bethet akarják a trónra tenni?-A saját hangom kegyetlenül és ellentmondás nem tűrően csengett a teremben.
- Mert önnek ehhez semmi köze.
-Ez nem így működik!-Rájuk meresztettem a szemfogaimat és a szemem vörösen izzott.-Én vagyok a vámpír nemzettség  hivatalos vezetője és trón őrököse.Legelsőként kellett volna tudnom róla.-Visszarendeztem az arcvonásaim.-Ezt majd akkor beszéljük meg ha hazajöttem. Addig Wart Dracul bácsikám veszi át a hatalmat.
-De én vagyok a Serizawa!-sziszegett Beth.
- De az én szavam a törvény. Tehát a bácsikám vezet mindent míg haza jövök. Legyenek jó „gyerekek” mert különben pórul járnak. Hajrá bácsikám!-kilépve a teremből nyugalom fogott el.-Nem hittem volna,hogy ilyen gyorsan megy.
-Meg győző személyiség asszonyom.
Ekkor ránéztem az órámra és mosolyogva állapítottam meg,hogy van még időm elérni a montanai gépet és már este ott lehetek az akadémián.
-Ignoutus siessünk!Még össze kell pakolnom és el kell érnem a gépet.
A reptéren megmondtam Ignoutusnak,hogy van 3 hét szabija. Ha gondolja maradjon otthon és pihenjen,vagy szervezzen bulit és azt se bánom,csak a kastélyom maradjon egyben.A gép hamar elindult és már útban voltam az akadémia felé.

2 megjegyzés: